A nyár a gyermekek számára a vidám, gondtalan szünidő időszaka. Megszabadulva az iskolai kötelezettségektől óriási szabadságérzést jelent a rég vágyott semmittevések vagy éppen a nagyon is konkrét célok megvalósítása.

A statisztikák szerint az iskolai szünidőben, s főként nyáron ugrásszerűen megemelkedik a gyermekkori balesetek száma. Természetesen ez szülői, nevelői felügyelet mellett is előfordul, de többnyire a baráti társaságban való játszadozás a balesetek fő forrása.

A hirtelen megnövekedett szabadidőt, a ragyogó napsütést ki kell használni. Legyünk sokat a szabadban, játszótereken, erdőkben, vizek mellett, de gondoljuk végig, hogy hol, milyen veszélyek leselkedhetnek gyermekeinkre, s még időben hívjuk fel ezekre, és következményeikre a figyelmüket.

OTTHON IS ÉRHET BALESET
Ha a gyermek saját maga készíti el, illetve melegíti fel ebédjét, hívjuk fel figyelmét a tűzhely ( gáz, villany) helyes használatára! A háztartási balesetek közül nagy számban fordulnak elő égési sérülések, szúrt sebek is. Tizenévesek körében gyakori a barkácsolás, a TV, magnó szerelése közben történő baleset. Csak kifogástalan állapotú, érintésvédelemmel ellátott műszaki berendezések legyenek a lakásban. Beszéljünk a gyerekeknek a villamos berendezések szakszerű üzemeltetéséről! A vegyszereket és az alkoholt tároljuk biztonságosan, s ügyeljünk arra, hogy ne cseréljük össze a tartályokat.
A gyógyszereket mindig zárjuk el, hogy a gyerekek ne férjenek hozzá!

Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy az idegeneknek soha ne nyissanak ajtót, s a lakásba be ne engedjék őket!

AZ UTCA NEM JÁTSZÓTÉR

Sajnos már a játszóterek sem a nyugalom kis szigetei. Egy lépéssel távolabb már ott az úttest, a parkoló, a forgalom.
A LABDÁK gurulnak, a gyerek fut utána…
A HINTÁK magasan szállnak, a gyerekek közöttük kergetőznek…
A CSÚSZDÁK pereme alacsony, a kanyarban kivágódnak, illetve fejjel lefele vagy állva próbálnak lecsúszni…
Évente sok ezer játszótéri baleset történik, de a legtöbb nem igényel orvosi kezelést. Ám egy apróbb horzsolás, zűzódás is megkeserítheti az egész család hétvégéjét, nyaralását. Különösen a 4-6 éves korosztály veszélyeztetett, mert belőlük még hiányzik a veszélyérzet, ám már nagynak számítanak, így gyakrabban lazul a szülői figyelem.
KERÉKPÁROZÁSBÓL ered a balesetek nagy száma.
Ne engedjük meg, hogy versenypálya legyen a játszótér és környéke!
Bár az iskolában már tananyagként szerepelnek az alapvető közlekedési szabályok (technika, környezetismeret), győződjünk meg róla, hogy gyermekünk ismeri-e azokat!
Hosszabb túrára csak felügyelettel engedjük el az általános iskolás korú gyereket!

Hódít az új divat: a GÖRKORCSOLYA, GÖRDESZKA, melyek által sok sérülés keletkezhet a térd-és könyékroncsolódás következtében. Semmi esetre sem engedhetjük, hogy az úttesteken, a forgalomban mutassák be a gyerekek új tudományukat!

KIRÁNDULÁSOK
Vidéken és városban egyaránt sok háznál tartanak KUTYÁT, MACSKÁT. Elsősorban az idegeneket veszélyeztethetik ezek az békés és veszélytelen háziállatok. Harapásaik nemcsak fájdalmasak, hanem fertőzéssel is járnak.
Figyelmeztessük a gyerekeket, hogy sem a kerítésen benyúlkálva, sem kóbor állattal találkozva ne simogassák őket!
Ha az erdőben vagy mezőn kirándulunk, gondolni kell a KULLANCSVESZÉLYRE is!
Hazatérve testünket alaposan vizsgáljuk át, és ha kullancsot találunk, haladéktalanul távolítsuk el a bőrünkből!

A MÉRGES GOMBÁK évről - évre szedik halálos áldozataikat.
Tanítsuk meg gyermekeinknek a veszélyes gombák fő ismertetőjegyeit, mutassuk be az ehető fajtákat, de legfontosabb, hogy azt tudatosítsuk: egyedül soha ne szedjenek le, illetve kóstoljanak meg a természetben található gombát vagy más termést.

STRADON, VIZEK MELLETT
Sajnálatos, hogy az ÚSZÁS, FÜRDŐZÉS közben bekövetkezett balesetek sokszor végződnek drámaian.
Minden gyereket meg kell tanítani a szabad vizek veszélyeire, s arra, hogy ezek a veszélyek hogyan kerülhetők el.
Ne engedjük a veszélyes játékokat, egymás megdobálását, társaik víz alá nyomásást, itatását, fejesugrásokat felhevült testtel csekély vízbe.
Fontos lenne, hogy a gyermekeket már kicsi korukban megtanítsuk úszni!
A NAPSUGARAK veszélyes hatásaira is hívjuk fel a gyermekeink figyelmét: soha ne feledkezzünk meg arról, hogy nem szabad túl hosszú ideig - főleg a déli órákban - kitenni magunkat az erős napsugárzásnak.
A MÉH-ÉS DARÁZSCSÍPÉSEK nemcsak fájdalmasak, de veszélyesek is lehetnek. Tudjon róla a gyerek, hogy ha a csípés helye megduzzad, kihez fordulhat segítségért.

Már a gyermek pici korától kezdve arra kell törekednünk, hogy a biztonságos szokásokat sajátítsák el!
Tanítsuk meg a gyermekeket arra, hogy viselkedjenek óvatosan, és soha ne szaladgáljanak, ha valami van a szájukban, vagy amikor üveget, vagy más hegyes tárgyat visznek! Amikor egy kisgyermek megbotlik és elesik, akkor megszúrhatja magát még olyan egyszerű tárggyal is, mint egy ceruza. Ha elestekor a szájában van valami az a torkára szaladhat és megfulladhat tőle.
Úgy tanítsuk meg a gyermekeket a biztonságra, hogy mi magunk jó példát mutatunk nekik.
Győződjünk meg arról, hogy valóban úgy cselekszünk-e mi magunk, ahogy mondjuk: a gyermekek rengeteget tanulnak a felnőttek példájából.

A veszélyeztetettség, a kockázat tudata nem azt jelenti, hogy rettegésben kell élnünk. Ha tisztában vagyunk a veszélyekkel, az elkerülés mikéntjével, akkor képesek vagyunk megítélni, hol az ésszerű kockázat határa. Ez a felnőtteknek sem mindig sikerül, hát még a gyermeknek.
Nekünk felnőtteknek kell őket erre nevelni, s biztonságosabb környezetet – otthont, iskolát, sportlétesítményeket, eszközöket – teremteni számukra.

Forrás: http://www.kecel.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=146&Itemid=123